UK, Oxford; Netherlands, Amsterdam, Nijmegen

Nem hittem volna, hogy megcsinálom, de sikerült...de kezdjük az elején. Történt ugyanis, hogy 24 órája nem ettem. (Igen, tudom rendszeresen kell enni, de ez most így alakult, nem fogok belehalni, ha meg igen, akkor ij.) Csütörtökön voltam Gergővel a már-már szokásos squashon. (Mellesleg vettünk 10 alkalmas bérletet, ezzel egy alkalom csak 5.5 euró a 12 helyett.) Este film + sör, be is aludtam, reggel későn keltem, dél körül kaja, film újra nézés, aztán kicsi beadandó, kicsi semmittevés. Este 6 körül sikerült kapcsolatot teremteni az albán sráccal, nem hittem volna, hogy ilyen hosszú lesz, de 5 és fél óra skype konferencia következett. Hol segítettem neki, amiben elakadt, hol a saját részem foltozgattam, hol a doksit írtam. Végül kb éjfélre végeztünk is, be is küldtük. Ekkor még dumáltunk egy fél-3/4ed órát skypeon, majd úgy döntöttünk, hogy irány a café. A nem evéshez annyi hozzátartozik, hogy éjfél körül pár szem árpát ettem, meg a caféban megittam 3 sört. Fél4 körül értem haza. Amit nem hittem volna, hogy reggel képes leszek futni menni, mert azt terveztem, de megcsináltam. Fáradtan, fejfájósan felébredtem, ittam egy pohár vizet, majd elindultam minél előbb futni. Éreztem, hogy most a gyorsaságra nem fogok tudni rámenni, főleg, hogy az elmúlt két hétben szüneteltettem a futást, ezért a mennyiségre mentem rá. Kicsit több, mint másfél óra nonstop futás után végre haza értem. Itt az ideje kajálni.