Miután felkeltem, kicsit olvastam, majd fürdeni mentem. Valahol itt tört meg a jég: kifelé találkoztam egy néger sráccal. A nevét és hogy honnan jött nem tudom, persze elvben igen. Délután 2re kellett menni ilyen introduction izére, előtte akartam menni az international officeba, hát nem jött össze, szerencsére időben realizáltam, hogy pénteken zárva van.

A délutáni cucc 3 részből állt, az első az elég szedett-vedett volt, kevés új infót nyújtott nekem, mivel elég speciális helyzetben vagyok. A második már hasznosabb lett volna, ha közben nem alszom majdnem el :) Végül jött az ingyen pia (sör, bor, kóla, narancslé), kaja (mindenféle rágcsa). Természetesen senkit sem ismertem, de ez így is volt rendjén, tekintve, hogy kihagytam a bemutatkozó hetet. Megismerkedtem egy albán gyerekkel, aztán tök véletlenül egy szlovákkal, aki tud magyarul és a  nevemre lett figyelmes. Meg még két csajjal, akiket valószínűleg az életben nem látok többet. Pár sör után elindultam hazafelé, 6kor bezárták az épület ajtóit, így elég vicces volt, mert kavarogtunk nyitott ajtó után kutatva a két csajjal meg még egy sráccal. Végül nagy nehezen kitaláltunk, ekkor sikeresen egy zsákutcába tévedtem, ami egy csatornába ért végett.

Sikeresen hazajutottam, ahol a konyhában láttam két embert, bementem dumálni velük, kiderült, hogy négyen vannak: egy újabb néger srác, két olasz és végül egy német csaj. Az egyik olasz sráccal beszélgettem kicsit többet, kiderült, hogy van a szinten porszívó is meg minden egyéb takarító cucc, meg van mosógép és szárító is. Most már egyre inkább úgy mondanám, hogy Nijmegenhez képest szintet léptem, bár tök szerettem ott lakni, de itt kicsit "fejlettebb".

Mellék infó, hogy hihetetlen durva két hónapnak nézek elé: hétfő: 15:30-17:15; kedd: 9:00-10:45 (ez a legdurvább, mert korán kell kelni); csütörtök: 11:00-12:45, 13:30-15:15. Ezért akartam letudni az elején a tárgyakat. Az oktatás hétfőn kezdődik, így több, mint valószínű, hogy szerdán megyek Nijmegenbe, hogy elhozzam a biciklim. (Már, ha egyáltalán még megvan)