):
...és még biciklim sincs: úgy érzem magam a városban, mint vmi hülye turista \:
):
...és még biciklim sincs: úgy érzem magam a városban, mint vmi hülye turista \:
"A sznob angol eredetű szó, melyet hagyományosan William Makepeace Thackeray-nek tulajdonítanak, aki a Book of Snobs (A sznobok könyve) című írásában használta először a negatív kifejezést. Eredetileg a „sine nobilitate” azaz „nemességgel nem rendelkező” kifejezés volt a „sznob” szó alapja. Tehát átvitt értelemben az olyan embereket illetnek e szóval, akik ugyan nem „nemesek” vagy tagjai valamely elit körnek, de mégis rájuk jellemző attitűd felvételével olyannak akarnak tűnni, mintha oda tartoznának." - Wikipédia
Pfff...tudatlanok...hiába mondtam....
ui: érezd :) (ha nem, akkor inkább hallgass :P)
Mi az: péntek délután 4, sörözöl és/vagy borozol és tortát eszel?
Megfejtés: holland munkahely
Az öngyilkosság a gyávák és a gyógyíthatatlan beteg megoldása (utóbbi erkölcsi helyénvalóságát most nem firtatnám...). Szóval, ha úgy érzed, hogy valami (kamu) lelki bajod van, és ilyen hülyeség jutna az eszedbe, mint az öngyilkosság, akkor itt az ideje abbahagyni a rinyálást, a siránkozást. Itt az ideje, hogy a talpadra állj, és élvezd az életet: sportolj, kirándulj, járd a természetet, vagy éppen olvass vagy tanulj meg új dolgokat.
Ha ezekben nem találnál számodra kielégítő elfoglaltságot, akkor ideje olyan dolgok után nézni, amik biztos örömforrást jelentenek. Ilyenek például az alkohol és a drogok. Fontos leszögezni, hogy bár egyik sem tartozik az olcsó örömforrások közé, felejthetetlen élményt nyújtanak (vagy olykor, épp felejthető élményt, tehát felejtéssel párosulnak, viszont ez csak fogalmi zavar, ami ne tévesszen meg senkit, az élmény, úgymond felejthetetlen marad). Az ár miatt szükség lehet némi kezdőtőkére is. Ugyanakkor senki se gondolja, hogy maga a dolog egyszerű! A rászokáshoz (, amely tulajdonképpen az öröm forrása, hiszen az örömforrás részben nem más, mint a rászokás után bekövetkező vágy kielégítése) komoly akaratra, elszántságra, és végső soron kitartásra van szükség. Sok próbálkozás után, először legtöbbször a lelki függőség alakul ki, majd ezt követi a testi függőség. Mielőtt bárki elbizonytalanodna, megnyugtatásképpen: a lelki függőség után, a testi függőség már viszonylag könnyen kialakul, ezért nem érdemes idő előtt feladni, mielőtt elérnénk a hőn áhított célunk, a függőséget! Ne feledjük, hogy azon túl, hogy ezek a szerek örömöt okoznak, értelmet is adhatnak életünknek, hiszen valahogy szükséges megkeresnünk a napi/heti/havi adagra a pénzt. Tehát időnk nagy részét a munka és a szer utáni vágyakozás köti le. Így amellett, hogy az öngyilkosságnak sem látjuk értelmét, hasznos tagja lehetünk a társadalomnak dolgozó emberként, de csak akkor, ha jövedelmünket legális, adózott formában kapjuk. Fontos, és kiemelném, hogy jövedelmünk mindenképpen legális formából származzon, adót fizessünk utána, hiszen ellenkező esetben könnyen a társadalmi megvetés alanyává válhatunk, amit természetesen nem szeretnénk!
Tehát mindenkinek üzenném, hogy fel a fejjel, sose adjuk fel! Mindig van lejjebb!
Ui: Szókratész nélkül unalmas lenne a világ :)
Oly sokszor tették fel a kérdést, amíg kicsi voltam. Ma, az Amstel melletti kerózás közben rájöttem a válaszra: jómódú és holland. Az előbbihez csak egy jó állás kell, az utóbbihoz augusztustól számított 2.5 év, avagy hinni a reinkarnációban....hát lehet megéri vallási szemléletet váltani, biztos, ami biztos alapon...
ui: Az elmúlt napokban rájöttem: imádom ezt az országot, még Amsterdamot is! Ja, meg már csak kb 65-75 milla hiányzik, fő az optimizmus ;)
...minden másra ott a mastercard. Ahogy a reklám szól. Hát, megfizethetetlen pl BB-vel sörözni a Schiphol panorámateraszán. Persze, hogy illúziórombolók legyünk, ez pontosan 11.56 euró volt, tehát valahol megfizethető. Természetesen, azt mondanám, hogy kurvára megérte, hisz a társaság mellett, még szívbillentyűt is láthattam a panorámateraszon, ahova lassan egész sok élmény fűz, mint pl mikor Gergővel felvett minket a MAX csatorna stábja :P (Nem mellesleg még egy új dobozú sörrel is gazdagodtam!)
Na, akkor egy kis helyzet jelentés, egyedi formában...:)
-Mi történt az elmúlt két hétben? Merre jártál?
-Hát izé, hazamentem kétszer is. Mondhatni, a fele időm azzal töltöttem, hogy Bp-re meg Ams-ba utazzak. Rájöttem, hogy Pest szép város, király hely. Szeretem! Bár kicsit néha ronda, koszos, meg tele van csövesekkel, lezüllött emberekkel, a Deák tér úszik a húgyban-szarban, a parkok gondozatlanok, a fű nincs lenyírva, tele van kutyaszarral, sehol egy nyilvános wc, bkv jegyhez jutni lehetetlen, és végül, de nem utolsósorban ISZONYAT meleg van. (Ezúton is részvétem mindenkinek otthon, már-már élhetetlen, mármint az időjárás.) Na, de a lényeg, hogy vannak faja helyek (gát, Citadella, M-sziget, bp-i éjszaka meg önmagában az, stb.), na meg persze a társaság sem elhanyagolható ;) Az eleje lehet kicsit negatív lett, pedig tényleg jó hely, csak szelektíven kell járni/látni. Aztán, ahogy szokták mondani: "...de legalább a miénk"
-Miért mentél haza?
-Leginkább, hogy egy jót nevessek. Ez volt életem legviccesebb közgáz vizsgája (tekintve, hogy egyben ez volt az első), bár minden kérdésre tudtam válaszolni, a válaszok helyességét inkább ne firtassuk. Meglátjuk. Ezután sem tartom vészesnek a közgázt, bár tuti, hogy nem lehet 2.5 nap alatt, meló mellett felkészülni makroból és mikroból is, egy végzett BSc-s szintjére. Másodsorban azért mentem haza, hogy bulizzak kicsit az otthoniakkal. Harmadsorban, hogy megutáljam a repülést megint.
-Utálod a repülést? Miért?
-Áááh, szörnyen. Annyira macerás, unalmas. (Bár egyik alkalommal egy kedves holland nővel végig dumáltam az utat, az viselhető volt, hét betűn múlott /"majdnem" - szerk./, hogy szereztem fogorvos kontaktot, aztán mégse, mert végül nem kértem el :)) Arról a sok emberről meg ne is beszéljünk inkább. Főleg, legutóbb már nem KLM-mel vagy Transaviaval utaztam, hanem wizzairrel meg ryanairrel. Azok még rosszabbak, alig fér el az ember, ráadásul nincs ülőhelyed sem, ezért mindenki tolakszik, hogy az ablak mellett üljön. Végül is megértem, én is ott tudok a legjobbat aludni, lehúzom a napellenzőt, neki dőlök a falnak, aztán szerencsére azon sem kell aggódni, hogy elfelejtek leszállni, ahol le kell. De mostanában inkább megvárom, hogy mindenki felszálljon, és csak a végén szállok fel én is. Egy biztos, örülök, hogy egy ideig nem kell repülnöm...
-Melóval mi újság? Sosem mesélsz róla!
-Nem, persze, mert titoktartási szerződésem van :) Komolyra fordítva...haladok-haladok. 3-4 hét, és diplomamunka prezentáció lesz. Ez kb annyit jelent, hogy most ezerrel kell dolgozni napközben (jelenleg refaktoring megy), este meg futás után, lehet nekiállni írni a diplomamunkát, meg vmikor a prezentációt is el kell kezdeni. De a melót élvezem, nagyon tetszik, király mert elég komplex dolog, teljesen különböző matematikai területeket fog össze. Főleg, hogy állandóan kitalálok vmi újabb fejlesztést, ami elég elvont, de hatékonyabbá teszi a projektet. A legviccesebb, hogy senkinek lövése sincs, hogy mit tanultam, mikor elmondom, hogy mivel foglalkozom. :) Ezek mellett nem sok mindenre lesz időm a következő hetekben, tehát az elérhetőségem is csökkenni fog (ez mondjuk eddig sem állt a helyzet magaslatán). A telefonom félhivatalosan halott. 1-2 napig bírja használat nélkül, használattal, ami 3-4 pár perces telefonálást jelent, kb fél estét bírja. Átállok a karórás ébresztésre. Szóval most diploma, a többit meg majd meglátjuk.
-Futás után? Akkor még mindig futsz?
-Még szép! Elértem, hogy hozom a 13.86 km/h-s, 14.02 km/h-s átlagot kb 50-50%-ban 5.2 km-en. Most ezt kell stabilizálni, gyorsítani, aztán jöhet egy kis távnövelés. Valamikor tervezem, hogy futok megint egy félmaratont, kíváncsi vagyok jobban menne-e, mint a múltkor.
Na, de mielőtt újabb kérdés tennél fel, most inkább megyek csinálom a dolgom, van elég. Hahó.
Kezdjük az elején: a poszt kapcsolódhatna az előzőhöz, de az kizárt, mert nincs semmi köze hozzá. Történt ugyanis ma (kedden), hogy bejöttem dolgozni, dumáltam a projektvezetőmmel, hogy haladok, stb., stb. Majd egyszer csak észrevettem, hogy kedd van. Igen, ez tuti hülyén hangzik, de az az igazság, hogy az egész napomat (de kb úgy 2-ig biztos) úgy töltöttem, hogy szerda van. Aztán valamiért megnéztem a naptárat, akkor láttam, hogy meg csak kedd van. Biztos, ami biztos megnéztem meg pár online naptárat, ahogy akkor mar sejtettem: mindenhol kedd volt.
A dolog érdekessége, hogy határozottan emlékszem, hogy tegnap kedd volt, előtte meg hétfő. Szóval nem csak a szokásos, hirtelen nem tudom milyen nap van dologról van szó, hanem konkrétan még mindig nem látom át, hogy lehet még mindig csak kedd. Ja, és mostanában nem fogyasztottam semmilyen legális vagy illegális tudatmódosító szert...na jó, vasárnap egy sört (ez tuti vasárnap volt :)), meg jobban belegondolva, tegnap, azaz kedden (vagyis elvileg hétfőn), lejárt salátát ettem.
Na, mindegy, lemerem fogadni, hogy holnap akkor is csütörtök lesz, hanem akkor bánatomban egy pálinkával kezdem a napot, és bemegyek dolgozni már fél10re. Azoknak, akik hülyének néznek csak annyit mondanék, hogy teljes mértékben megértem őket :P
Avagy húsvét, bár ennek nem nevezném, mert nem sok köze volt hozzá, amit én nem bánok, mert annyira úgysem mozgat.
Szóval pénteken jöttek tesómék meg szüleim, én meg mentem Eindhovenbe eléjük. Kocsi bérlés, és irány Arhnem: openair múzeum. Ez egy tök jó kis holland skanzen, tavaly már voltam itt, most is király volt. Utána városnézés, környéken kocsikázás, kavargás. Végül meg lett a keresett vár is. Majd Amsterdam, szállás. Másnap csatorna múzeum, keukenhof, Leiden. Harmadnap Apenhoel (majom park), Apeldoorn, este Amsterdam. Utolsó nap, pedig Tilburg, sivatag, Baarle-Nassau (ez egy vicces holland város, aminek bizonyos területei belgák, így a ház egyik fele holland a másik belga).
Na, a legkirályabb a sivatag volt, főleg, mivel az nekem is új volt. Állati az a hely. Vissza kell menni...
Egész jóra sikerült a hétvége: sok szabadidős program, kevés Amsterdam belváros. Pontosabban nem is volt egyáltalán. Csak egy kis virágpiac, meg souvenir bolt, amitől nekem már-már felfordul a gyomrom, de azért túléltem valahogy.
A kislány még csak négyéves volt, emlékei bizonyára összemosódtak, s az anyja, hogy tudatosítsa benne a küszöbön álló változást, odavitte a szögesdrót kerítéshez, és messziről megmutatta a szerelvényt.
- Nem is örülsz? Ez a vonat visz haza.
- És akkor mi lesz?
- Akkor otthon leszünk.
- Mi az, hogy otthon? - kérdezte a gyerek.
- Ahol azelőtt laktunk.
- És ott mi van?
- Emlékszel még a mackódra? Talán a babáid is megvannak még.
- Anyu - kérdezte a gyerek. - Otthon is vannak őrök?
- Ott nincsenek.
- Akkor - kérdezte a kislány - onnan meg lehet majd szökni?
...de nem olyan rossz. Egy hét alatt 6szor voltam futni: egyszer 13, 4-szer 13.57 és egyszer 13.86 km/h-s átlag sebességgel.
-Miért?
-Miért ne!
-Ki?
-Én.
-Mikor?
-Nyáron.
-Hol?
-Nyugaton.
Eltelt hat hónap. Átlag havi 178 euróból kihoztam :) Ez 1070 euró, ami nincs három havi intern fizetésem. Mivel már 3 hónapja dolgozok a cégnél, ezért már kinulláztam Amsterdamot. Zsír. Ebben benne van minden, amit itt kint költöttem: squash, kaja, sörözések stb.
Még 314 euró a szállás, ami igazából olyan 338, mert kellett fizetni közvetítői díjat az egyetemnek, ezt az ösztöndíjból fizetem.
Persze ebben nincsenek benne az utazások, repjegyek: haza, Törökbe, Belgiumba illetve síelni. Sokat segít, hogy a cégnél fizetik az ebédem, illetve a péntek esti sörözésem is :D Még a végén a szakdoga írással (azaz ezzel a nevetséges fizetéssel) is pluszba jövök ki. :P
Gondoltam egyet, és kedd-szerdán kitaláltam, hogy meglátogatom Sziszit. Cserébe, pénteken már 8:30ra bejöttem dolgozni, hogy elérjem a buszt, amivel este 11re leszek ott. Nem mondom, hogy nem volt fárasztó nap, de mikor megérkeztem még közel sem volt vége. Kerestünk vmi kajáldát nekem, aztán dumáltunk, kajáltunk stb. Majd úgy döntöttünk, hogy benézzünk a városba: találkoztunk Sziszi barátaival még hazafelé, igazából őket kerestük a Deliriumban, végül nem jártunk sikerrel, de azért pár belga sört elpusztítottunk. Hazaút igen érdekesre sikerült, mint kiderült egyikünk sincs tisztában az irányokkal (legalábbis akkor nem volt), így a 10-15 perces utat kb 1 óra alatt tettük meg, egy hosszú város nézéssel egybekötve. :) Szóval 4re otthon is voltunk, aztán már csak vacsit (reggelit?) kellett csinálni, ami meg sütött füstölt lazac lett salátával.
Szombaton elég későn keltünk fel. Majd mentünk boltba, és bevásároltunk a kajához, amit kb 1 órán keresztül készítettünk: tojásos csirke párolt-grillezett zöldségek (hagyma, paprika, padlizsán, paradicsom) hozzá pedig saláta citrommal. Estére billiárdot szerveztünk, de se a helyet nem találtuk meg, se azokat, akik jöttek volna velünk. Pontosabban a helyet megtaláltuk, de zárva volt. Aztán kicsit kocsmáztunk, beszélgettünk, majd emberi időben hazamentünk, mert vasárnapra programunk volt.
Kitaláltuk, hogy menjünk el Oostende-be (igazából Sziszi mondta, de én is támogattam). Ez a legnagyobb tengerparti város Belgiumban. Korán keltünk, nem túl sok alvás után, a kilenc órási vonatot el is értük. Megérkeztünk, kitűztük célnak a turistinfo-t, de közben átsétáltunk a városon, majd találtunk egy gokart bérlős helyet a parton. Béreltünk is egy kétszemélyeset egy órára, amivel a tengerparton zúztunk. Aztán forró csoki egy étteremben, majd áthajóztunk a folyó/öböl túloldalára, ahol II. vh-s bunkerek voltak. Mindig is meg akartam nézni őket, sajnos bemenni nem lehetett egyikbe sem, illetve itt van a Napoleon erőd is, ami még vmikor a rómaiak által épített erőd volt, amit azóta termeszetesen teljesen átépítettek. Mostani formája kb a II vh.-ból maradt fent. Szóval ezt megnéztünk egy audiotour-os körbevezetéssel, zsír volt. Visszahajózás, vettünk sült halat meg rákot. Aztán nem sok időnk maradt, mert óránként ment a vonat, kicsit még sétáltunk, kb vissza az állomáshoz, majd el is értük a vonatot. Terveztünk ezt-azt ay estére, de eléggé elfáradtunk. Otthon voltunk, dumáltunk stb.
Reggel hajnalban kelés, késett a busz, ami azért volt csodás, mert hideg is volt és fáradt is voltam. 10re hazaértem, vagyis csak Amstel station-ra, majd félkor már itt is voltam a melóban.
Vicces, mert Sziszi mindenkinek úgy mutatott be, hogy Amsterdamból jöttem. Amúgy tuti jó helye lesz Sziszinek, jó fejek az emberek, sok a csaj, sok a buli, szóval normál erasmus. A szoba is király, nekem a fürdő különösen bejött.
Már régóta tervezem, igazából mínuszban akartam volna lefutni, de arra nem volt sok esély. Végül ezen a hétvégén megcsináltam (link):
22.2 km; 11.05 km/h. Nem a legjobb idő, illetve sebesség, de azért annyira nem is rossz.
Cserébe, ma nem tudok lépcsőzni, a biciklizés pedig fáj. De megérte ;)
Mínusz 4 fok, vasárnap reggel: rövid gatya, pulcsi, futócipő és irány az erdő :)
Pontosan ma egy éve jöttem ki Hollandiába. Hosszú lenne összegzést írni erről az egy évről, illetve részben értelmetlen is, hiszen erről szól(t) a blog. Inkább ennek emlékére (leginkább Nijmegen emlékére) linkelem ezeket a büdös hippiket, akik ettől függetlenül jó zenét játszanak, bár a dalszöveg elég gyér és nyálas. Mindegy, ezt sokat hallgattuk Nijmegenben a többiekkel, és itt a melóban is naponta legalább egyszer hallom.
Nyitva maradt ez az ajtó is :) Balázs tanácsára, úgy döntöttem, nyílt lapokkal játszom. Megegyeztem a csajjal, hogy mivel kb szeptembertől esedékes az internship (ha egyáltalán esedékes lesz, mert lehet maradok, lehet hazamegyek stb., ezeket mondtam neki természetesen...), ezért még ráérünk konkretizálni meg regisztrálni. Szóval se nem fizettem, se nem mondtam le.